Ugrás a mélybe 

A középkor legsötétebb napjai lehettek ennyire reménytelenek, mint a mai napom. Legalábbis étkezés szempontjából.

A reggeli még jó volt, semmire nem gyanakodtam. Délben lángost ebédeltünk, mert nem volt főtt kaja otthon. Falun lakunk, nincs házhozszállítás ( vagy egy héttel előre kell megrendelni, hogy ide érjen). Itthon pedig az a szabály, hogy a tervezett menüt jóvá kell hagyatni a családtagokkal különben nagy eséllyel nem esznek belőle, mert nem erre gondoltak. Ezzel elég sok pénzt spórolunk és nem dobunk ki élelmiszert.

Munkahelyen ma roppant népszerű voltam, mindenki bennem látta megmentőjét. Emiatt egy szabad percem se volt.

5kor irány Budapest. Út közben jöttünk rá, hogy nem hoztunk se kulacsot se uzsonnát és vacsorázni se érünk haza. Az Erzsébet hídnál a lidl- ben próbáltuk áthidalni a helyzetet.

Utána már esélyem nem volt enni, mert rohantunk haza és mentem is edzésre. Ezért a mai napot csaló napnak kell nyilvánítani, hogy legalább valahogy mentsen a helyzetet.

De voltak jó dolgok is. Reggel 91 pontra aludtam magam. Nem hiszek az órának, de próbálom elhitetni magammal, hogy jó lesz az. Április 1. nálunk vidám nap, az átlagosnál is többet ugratjuk egymást. Például ma kék kávét ittam. Külön jó, hogy már a tini is beszáll. 

A statisztika:

Súly 88.2kg ( betonként kötöm a vizet)

Lépés 7.279. (nájsz)

Edzés is volt. Tudatosan nehezebb belleket vettem elő, hogy intenzívebb legyen.

Kalória 2.654 , máris jobb, mint tegnap

80/20...talán 60/40

Na szóval, ma kezdem a nagy blog írást.

Az éjszaka rossz volt. Még nem ugrottam meg az óraátállítást. Az okosórám azt mondja 58 pontra pihentem ki magam (a százból ). A nap első felét általában jól ugrom meg. A reggeliket kifejezetten szeretem és oda is tudok figyelni. Ott még jól vagyok. Aztán jön a hardcore.

Ma hónap és negyedév utolsó napja van. Mondanom se kell, hogy délután négykor jött rá mindenki, hogy még valamit rendelni szeretne. Sorban álltak a belső chat ablakok a " légyszi ezt még ma meg tudnád csinálni?" kérésekkel. De még ezt is meg tudtam ugrani. Amikor rám tört az "édeset kérek", csak bekevertem egy adag epres proteint és nagyon jól becsaptam vele az agyam.

Vacsora előtt megkérdeztem tinit hogy áll a szózat tanulással. Mondhatnám, hogy ez volt a mélypont. De ez nem pont volt, hanem egy árok. Egy hónapja tudja, hogy meg kell tanulni és a héten felelnek. Ma állt neki és persze sír meg utálja. Utáljuk mi is. Az 50. percben vettem elő 3db kis csokit a titkos Húsvéti készletemből, hogy a kiabáló síró családot egy kicsit elhallgattassam. Siker volt. Mínusz pont nekem.

A vacsora már csendesen telt, mert nem beszéltünk egymással. A ház ura este kitalálta, hogy a szózat és a csillagok is lángost akarnak, ezért neki ezt teljesíteni kell. Mivel új recept, meg is kell kóstolni. Mínusz pont nekem, megint.

Itt még nem ért véget az este. Kiderült, hogy tegnap igent mondtam némi pezsgőzésre. De tegnap erre nem került sor. Ma ez be lett hajtva. Már nem volt annyira jó ötlet és nem is esett jól, ezért egy pohárnál meg is álltunk. Mínusz pont nekem.

Azt hiszem ma ennyi bűnöm volt. Ha a mínuszokat nézem, a 80/20ba belefér. Viszont gondolkodom, hol  billen át a mérleg? Meddig legyek megengedő magammal szemben? Szeretni szeretném magam és nem büntetni, mert valami nem teljesen a terv szerint ment. Tartható napirendet szeretnék 

A száraz statisztika (kockaként kötelező):

Súly 88kg (tegnap óta majdnem egy kiló plusz. Gondolom a kialvatlanság és a hormonok)

Lépések 3.881(kevés. nem volt edzés, de mentem a kutyával 1.73km távot)

Elégetett kalóriák 1.986 (az órám szerint csak ennyit használtam el ma. Lehet gondolkodni mennyit ehettem meg)

Berágtam!!

Ma találtam egy tüllszoknyát, ami bokáig ér és hercegnőnek éreztem magam benne. A ház ura pedig azt tanácsolta, hogy másik fazont keressek, mert ez nem előnyös. Az esetek 99%-ban hallgatok rá , mert jobban látja (én utálok vásárolni. Alap darabokban járok többnyire),  de most kell ez a szoknya.

Mivel amúgy is le akarok dobni pár kilót, gondoltam egy bloggal megpróbálom kiírni magamból és egyben összegezni miket csinálok és eszek. Hátha akkor nem lesz időm csokit enni.

Magamról: 46 éves vagyok, 165cm és 87 kilóval indulok neki a tavaszi szoknya vadászatnak. Multinál dolgozok, heti 4 napot otthonról. Heti fő mozgások: 2* saját testsúlyos és kettlebell edzés, 1* tini gyerekkel aerobic, 1* 2h tánc (most bachata, mert a környéken csak ezt találtuk). Keveset mozgok azokon a napokon , amikor nincs edzés (2ezer lépés alatt). Szeretem az édességet. Pontosabb lenne a cukorfüggő kifejezés. Stresszevő is vagyok. Erről már meséltem szakembernek is, ő tanácsolta a naplót (ezt most kiváltom egy bloggal)